Visszajelzések

Hálásan köszönjük az Úrnak, hogy olvashatjuk a Mai Ige füzetet, minden nap jó tanúbizonyság által épülünk általa hitünkben. Feleségem és én dec. 8-án vágyakozva olvastuk, mit üzen az Úr Isten számunkra, mivel különböző betegségekkel korházba kellett mennünk. Mindketten hiszünk az Úr Jézus Krisztusban mégis féltünk, kerestük az Urat és csodálatos üzenetet kaptunk Tőle. A Mai Ige az napi igéje: Jeremiás 1:8 „Ne félj tőlük, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged, mondja az Úr.” Mindketten idősek 83-85 évesek vagyunk, de az Úr szavát hallva, mely Jeremiáshoz szólt egykor, és az igemagyarázatokat elolvasva, elfogadtuk, nekünk szól most az Úr: „Ne félj, én veled leszek.” Hálát adunk az Úr bátorításáért, mert feleségem ideggondozóba jár és minden kicsi dologtól félni szokott, most azt mondta a műtét előtt imádkozott és egyáltalán nem félt. Az orvos, aki műtötte a szemét megdicsérte nyugodt viselkedéséért. Én is mielőtt behívtak imádkoztam és vizsgálat közben az Úr Jézusra gondoltam, mikor a kereszten értem is szenvedett. Az Úr meghallgatott csekély fájdalom ahhoz képest, amire számítottam. Most hogy utána vagyok, áldom az én Megváltó Uramat, hogy megtettem az Ő szavára, amitől korábban féltem. Az orvos a vizsgálat után gyógyszert írt fel, és két hónap múlva kontrolra rendelt, ha probléma nem javulna, mondta műteni kell. Bízunk az Úr Jézusban nem próbál felettébb mint azt elszenvedhetjük. A feleségem szemműtétje is jól sikerült és gyógyul. Áldjuk az Úr Jézust, hogy így szeret, köszönjük a testvéreknek is a Mai Igét.

A nehéz időszakokban nagyon sokat segített nekem az a kis Mai Igés füzet, amit Erzsi néni szokott küldeni. Már régóta olvasom, de a nyári hónapokban, mintha nekem íródott volna, annyira az én kérdéseimre, problémáimra válaszolt. Ez sok erőt adott és ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy mennyiféle formában válaszol és támogat minket Isten. Ez nagyon jó érzés, sokszor vigasztaló volt számomra. A Bibliával már többször volt ilyen élményem, de ez most váratlanul ért, mert eddig csak érdekesnek tartottam ezeket az írásokat, most viszont olyan volt, mintha Isten ott állt volna mellettem és minden egyes szót Ő mondott volna nekem. Ez meglepő élmény volt, mert annyira hétköznapi, emberi problémákra reagált ezzel. hogy meglepődtem. Eddig szokásból olvastam, de most egy kicsit megváltozott a hozzáállásom.

Ma nagyon biztattak a febr. 1-ére írottak. Rendkívül nagy horderejű döntés előtt állunk családommal – amit most teszünk hátralevő életünkre nézve is ki fog hatni messze a jövőben. Ilyen fontos döntések, lépések előtt mindig lázban égek. Mar a kétely, hogy helyes lesz-e. Ott a félelem, hogy mit szólnak majd mások, különösen akkor, ha esetleg az egész hibásnak bizonyul. Aztán meg ott a bizonytalanság is – vajon egészen jól hallottam Isten szavát? Megfelelő irányban tartunk? Sikerül? Bizonytalanságomban elolvastam azt a Bibliai részt is, melyből a fejléc igéje is idézve volt. „Erősen vigasztalt, tanácsolt az Úr az Ő beszéde által. Az elmélkedés (Mai Ige) soraiból egyik – másik mondatban megéreztem a pásztori lelkületet. „Isten akaratát, Istennek tetsző módon kell véghezvinni, tehát várj az Ő útmutatására, ne előzd le Istent” – Ó, izgatottságomban nagy is hajlok erre, Uram! „Győződj meg róla, hogy megfelelő az időzítés!” – micsoda higgadtságra int, mikor lázasan próbálnám megoldani a gondjaimat. És hányszor kellet tapasztalnom, hogy zárt ajtókba ütköztem, mikor magam okoskodtam. Vagy bejutottam ahová akartam erővel, de miután beléptem rám csapódott az ajtó és én nem találtam a kimenekedés útját, mert bezárult az ajtót.<br /> „Íme nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki nem zárhat be…” Ha kinyitsz egy ajtót, neked kell gondoskodnod arról, hogy nyitva is maradjon, de ha Isten nyitja meg, akkor senki sem zárhatja be. Végtelenül nehéz okosnak lenni ebben a mostani rendkívül ingatag világban. A tegnapi bölcsnek tűnő döntések ma fatális tévedésnek bizonyulnak. Rendkívül fontos lenne nagy horderejű döntéseknél a próféta-lélek. És ha ez nincs, mit tehetünk?<br /> Alázattal térdre borulunk, Jézusunk tanácsát kérve, majd kinyitjuk a Bibliánkat tanácsot várva, és elolvassuk a napi buzdító üzeneteinket és várjuk, hogy ima térdeinken az olvasottakból egy sor, egy mondat mintegy lángírás a falon kijelentésé válik. Istené legyen ezért a dicsőség.

Nagyon szeretem benne a pontokba szedett utasításokat. Ezek tettekre ösztönöznek, nem csupán egy pár perces elgondolkodásra és bólogatásra, hogy: „igen – igen, milyen igaz”. Aztán marad minden a régiben. Sokszor volt, hogy este újraolvastam, vajon a leírtak, hogy hatottak a mára. Isten szava mindig megállapítottam: „nem tér vissza üresen”. Ha nem is tudtam a szellemében cselekedni, tanulságnak jó volt az elkövetkező időkre. Így ha más nem is történt legalább szembesültem emberi gonoszságommal, restszívűségre való hajlammal. Kijózanító! 1990 óta vagyok Jézus követője, de meg kell állapítanom, hogy szükségem volt már az ébresztőre. Olyan könnyen ellaposodik az ember élete. Jelenleg ezt a felrázást érzem most az életemben, és ehhez hozzásegített a kiadványuk is többek között.

Az elején fel sem tűnt a benne levő sok érték, aztán kíváncsiságból beleolvastam. Azóta minden nap kezembe veszem. A régebbi napokra is visszakeresve, ha aznap nem „talált” el. A bevezető Ige dönti el olyankor, vagy a dátum melletti kulcsmondat, hogy nekem való-e. Így bizony mindennapra megkapom belőle a magamét. Hol biztatást, hogy vigaszt, hol útmutatást.

62 éves vagyok, 5 éve nyugdíjas. Én egész életemben szerettem templomba járni, imádkozni. Azonban az életben rengeteg pofont kaptam, így elbizonytalanodtam, hogy mivel érdemeltem ezt ki, hogy az adott szeretetem helyett csak gyűlöletet, irigységet, gorombaságot kaptam. Egyik lányom hitoktató, ő általa jutott hozzám a MAI IGE. Nem véletlen, hogy csupa nagybetűvel írtam. Teljes pozitív változást hozott az életemben. Meg tanultam nem félni a rossztól, felülkerekedni sok mindenen. Úgy érzem eddigi életem teljesen üres volt, imáim tartalmatlanok. Sok évet elvegetáltam. A Mai Ige olyan embereknek is ad magyarázatot, akik már teljesen céltalanul, elkeseredve éltek. Számomra ez egy kincs, visszaadta az önbizalmamat. Eleinte olvasás közben szerettem volna aláhúzni azokat a mondatokat, ami a nekem a legjobban megtetszett, de aztán rájöttem, hogy mind-mind rám vonatkozik. Így az egész füzet egy NAGY ÉRTÉK. Szánom azokat az embereket, akik nem olvassák. Amit lehet, megteszek, hogy egyre többen ismerhessék meg és gyűjtsenek erőt belőle és másképp éljenek. A buzdító üzenetekből tanultam meg, hogy olvassam a Bibliát, amit sok-sok ember ne is ismer, vagy félreteszi a polcra dísznek (sajnos én is ezt tettem). Bárcsak fiatalabb koromban jutott volna hozzám a buzdító üzenetek minden napra. Hálás köszönettel:

Én azzal kezdem a napot, hogy elolvasom az aznapra szóló Igét és annak magyarázatát, igaz néha kétszer is elolvasom, mert nem úgy fogom fel, ahogy magyarázza, de nem csodálkozom rajta, hiszen már 84 éves vagyok. Arra kérem az Úr Jézust, hogy még adjon egy kis időt a bibliaolvasásra. Most február 3-án olyan csodálatos volt az ige sorozat, az egyik a férjem sírkövének a felirata (5Mózes 33:27) a másik pedig a temetési ige volt (Náhum 1:7). Hát nem csodálatos? Kicsit sírtam, de elgondolkodtam, hogy közel van az Úr a megtört szívűekhez (34. zsolt. 19.)

Tegnap nagyon haragudtam valakire. Ma reggel is ezzel az érzéssel ébredtem. Gondoltam "visszaadom" megbántómnak ezt az érzést, mert úgy gondoltam ezt érdemli! És miután elolvastam a Mai Igét elgondolkoztam és letettem bosszúálló tervemről. Csupán ennyi történt, de legalább nem vagyok egész nap dühös!