A feltámadás győzelme
„Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?” (1Korinthus 15:55)
A bűnüldöző szervek „fullánk műveletnek” nevezik azt a taktikát, amikor csapdát állítanak, hogy így kapják el a rosszfiúkat. Ezt tette Isten a Sátánnal a kereszten. Három napig úgy tűnt, mintha a Sátán győzött volna. Ezután Jézus feltámadt a halálból, és ez felborította az ördög terveit. Isten „lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk” (Kolossé 2:15). Bekövetkezett az, amitől a Sátán a legjobban félt, hogy egy olyan egyház születik, amely képes megváltoztatni a világot az evangélium által.
„Ezt e világ fejedelmei közül senki sem ismerte fel, mert ha felismerték volna, a dicsőség Urát nem feszítették volna meg.” (1Korinthus 2:8) Krisztus ellenségei még azt is megpróbálták megakadályozni, hogy a feltámadás igazsága kitudódjon: „Úgy határoztak, hogy sok ezüstpénzt adnak a katonáknak, és így szóltak: Ezt mondjátok: Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt, amíg mi aludtunk. És ha a helytartó meghallja ezt, majd mi meggyőzzük őt, és kimentünk benneteket a bajból. Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogyan kioktatták őket” (Máté 28:12–15).
A másik ember iránti gyűlölet általában véget ér, amikor az meghal. Akkor miért gyűlölik egyesek még mindig Jézust? Mert a feltámadás a végső bizonyíték arra, hogy Ő valóban Úr! Nem üdvözülhetsz, ha nem hiszel a feltámadásban: „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk” (Róma 10:9–10).
