
„Aki a maga testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet.” (Galata 6:8)
Minden egyes szó, tett vagy éppen mulasztás olyan, mint a vetés: következménye van. Persze segítő szándékból is születhet katasztrófa, és a hibákból is eredhet jó. Van azonban egy törvényszerűség, ami legalább olyan makacs, mint a gravitáció: a test a pusztulás felé tart, a Lélek az élet felé törekszik.
Olyan ez, mint két vonat: amelyikre felülsz, annak a vonalán haladsz.
Amikor egymás után dőlnek be a dolgok körülöttünk, vagy úgy érezzük, elakadt a szekér, érdemes egy kicsit megállni, és megvizsgálni, hogy biztosan jó irányba tartunk-e. Vajon nem azért pereg ki az élet a kezeink közül, mert egy ideje a testi indulatokat tápláljuk? Az örökkévalóságnak munkálkodunk, vagy csupán az itt és a most érdekel?
Ha Isten elénk toppanna és megkérdezné, mit művelünk, ki tudnánk magyarázni magunkat?
A jó hír az, hogy bármelyik pillanatban le lehet szállni a rossz vonatról. Nem lehet kifogás az, hogy „én ilyen vagyok”, „ezt hoztam a családomból”. Van lehetőségünk átértékelni és felülírni szokásokat, jellemvonásokat, családi örökségeket. Már itt, ezen a földön is érezhető a különbség, hogy az ember csak a biológiai szükségleteinek él, vagy megtalálta élete valódi értelmét és célját. Az örökkévalóságban azonban hatványozottan igaz lesz, „hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát vagy szalmát, az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja próbára tenni” (1Korinthus 3:12–13).
Vajon amit tenni készülsz, az kiállja majd a tűz próbáját?
Imádság
Uram, bocsásd meg, hogy nem mindig tartom kordában az életemet! Kicsúsznak a számon szavak, amiket aztán megbánok. Teszek dolgokat, és közben nem ismerek magamra. Kihagyok lehetőségeket, és magam sem értem, miért. Sokszor csak a következményekből látszik, hogy valamit elrontottam. De köszönöm, hogy nincsen teljesen elrontott élet, Nálad mindig megvan az újrakezdés lehetősége. Tanítsd meg, hogyan kell a Léleknek vetni, életet aratni! Ámen.
Napi kihívás
Isten fel akar szabadítani a terhek alól, amik a lelkiismeretedet nyomják. Neki bátran elmondhatod azt, amit elrontottál, félreértettél vagy elmulasztottál. Nem kell félned a büntetéstől, hiszen Krisztus már elhordozta helyetted. Neked csak el kell fogadnod a megbocsátást, és elkezdeni a vetést – immár nem a testnek, hanem a Léleknek.
Üzenet a Mai Ige csapatától:
Olyan olvasónk vagy, aki saját szálláshelyet üzemeltet? Ha igen, akkor még néhány napig csatlakozhatsz „Lelki wellness ” nevű programunkhoz. Rendelj térítésmentesen, a készlet erejéig, akár 100 db ingyenes kiadványt , és extra szolgáltatásként ajándékozd meg vendégeidet! Ne feledd: jobb adni, mint kapni!
Rendelési szándékodat, kérjük, jelezd felénk az info@maiige.hu e-mail-címen!
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.