Állíts emlékköveket!
Istennel a szürke hétköznapokban - 18. nap
„Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpa és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: Mindeddig megsegített bennünket az Úr!” (1Sámuel 7:12)
Izráel itt éppen túl van egy győztes csatán, amiben neki nem sok szerepe volt, ugyanis az Úr hangja ijesztette el az ellenséget. A próféta ennek örömére állít emlékkövet, hogy megmaradjon az utókor emlékezetében: mindeddig megsegített bennünket az Úr.
Szinte látom magam előtt, milyen reakciót váltana ki Sámuel tette a mostani időkben. Néhányan talán önteltséggel vádolnák, mások a saját harci érdemeiket sorolnák. Biztosan akadna olyan is, aki fejvesztve szaladna, hogy azonnal „kopogja le”, vagy „üssön a szájára”, nehogy „elkiabálja a szerencséjét”.
Ebből máris érezhető, hogy ez nem Isten hangja. Ő nem egy ünneprontó diktátor, aki azonnal lesújt, amint a halandó ember elégedett mer lenni a sorsával. Isten szereti az ünnepet. Nem egyszer Ő maga kérte, hogy az övéi kezdjenek el vigadozni és lakomát ülni annak ellenére, hogy a szabadításból még semmi nem volt tapasztalható. Mindez a megelőlegezett bizalom jele volt.
Sámuel tette nem egy elbizakodott ember cselekedete, hanem a hálás szolga lépése.
Az ő Urának neve: Vagyok. Mindeneket megváltoztató, ő maga azonban változatlan. Amilyen volt, olyan lesz mindig is. Eddig megsegített, és ez azt jelenti, hogy a jövőben sem fog cserben hagyni.
A mindenért hálás embernek nem nehéz bíznia egy olyan Istenben, aki nem látható, nem irányítható, de hűséges, irgalmas és bármikor segítségül hívható. A feltétel nélküli bizalom ugyanakkor indikátora a jeleknek és a csodáknak, melyek bizonyságai a mennyei valóságnak. Önmagát erősítő kör ez.
Imádság
Istenem, szeretném látni a lábad nyomát az életemben, észrevenni azokat a helyzeteket, amikor megszabadítasz, és örülni, hogy vigyáztál rám. Kérlek, hadd legyen erre érzékeny a szívem, nem pedig arra, hogy mi az, ami hiányzik, bánt, fáj vagy elbátortalanít! Taníts meg érzékelni és minden nyomasztó érzés nélkül örülni annak, amit már elvégeztél az életemben! Ámen!
Napi kihívás
Sámuelhez hasonlóan tudnál-e ma te is emléket állítani Isten jóságának? Vannak olyan tárgyaid, amelyek a te emlékköveid lehetnek? Fényképek, ajándéktárgyak, diplomák, kórházi zárójelentések…
Gyűjts össze öt-hat olyan dolgot, amelyek Isten nagyságáról, hűségéről, szeretetéről tesznek neked bizonyságot! Rakd őket egymás mellé, nézd végig őket, és adj hálát Istennek szabadításáért ezekben a helyzetekben!
