
A „jelen” kifejezés az angol nyelvben („present”) egyszerre jelent ajándékot is. Szó szerint. Milyen találó! A jelen pillanat valóban ajándék! Azonban gyakran a következő helyzet áll elő: ha sikereket élünk át, olyan magasságokban szárnyalunk, hogy elfelejtünk hálát adni; ha pedig minden rosszra fordul, már túl mélyen érezzük magunkat hozzá.
Valóban a körülményeink függvénye lenne a hálaadás? Miért ne adhatnánk hálát körülményektől függetlenül itt és most, úgy, ahogy vagyunk, abban az élethelyzetben és olyan lelkiállapotban, amilyenben vagyunk? „Minden körülmények között adjatok hálát Istennek – mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban!” (1Thessz 5:18 EFO)
A hála nem csak a jó időszakokra szól. Nem kell, hogy mindig jól érezd magad, amikor hálát adsz. Hálát adhatsz akkor is, amikor sírsz, mert Isten látja a könnyeidet és melletted van. Isten jelen van, és csak arra vár, hogy észrevedd.
A hála egy egyedülálló képesség arra, hogy észrevegyük a jelen pillanat ajándékát. Ha minden napodra úgy tekintenél mint ajándékra, megváltozna az életed? Egészen biztos vagyok benne. A hála forradalmasít. Csodálkozz rá arra, hogy élsz! „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jsir 3:22–23) Mi akadályoz meg abban, hogy félretedd a múlt terheit és a jövő aggodalmait? Eldöntheted, hogy a jelenben élsz.
„Carpe diem”, azaz „Élj a mának!” – talán mind ismerjük ezt a fiatalok körében különösen népszerű szállóigét. Erre hivatkozva sokan olyan életet folytatnak, mintha nem lenne múlt és nem lenne jövő, csak a mai nap. A jelenben élni nem azt jelenti, hogy élvezeteket hajszolva, felelőtlenül töltjük a napjainkat, nem törődve döntéseink következményeivel. Igenis tanulni kell a múlt hibáiból, és tervezni kell a jövőt! Döntéseinknek következményei vannak, az életünk halad valamerre. Nem arról van szó, hogy erről megfeledkezünk, csupán arról, hogy jelen vagyunk a jelenben, s megéljük azt Isten iránti hálával és alázattal.
Minden reggel, amikor felkelsz, megújul Isten kegyelme az életed felett. Olyan természetesnek vesszük, hogy reggel felkel a nap. Olyan természetesnek tartjuk, hogy dobban a szívünk. Pedig mindez valójában ajándék Istentől.
Ha ajándékot kapunk, hálára indul a szívünk, nem igaz? Ha tehát úgy érzed, nem tudsz köszönetet mondani a mai napért, akkor ez egyetlen mélyreható felismeréssel orvosolható. Vedd észre, hogy a mai napod ajándék, és hálás leszel!
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.