
„Az én Atyám házában sok hajlék van…” (János 14:2)
2001. szeptember 11-én egy anya azt mondta négyéves fiának, hogy a fiú édesapja, egy New York-i rendőr, nem fog este hazajönni, mert felköltözött a mennyországba. „Fel tudjuk hívni telefonon?” – kérdezte a gyermek. „Nem, de egy napon majd találkozunk vele” – válaszolt az édesanyja. Egy kis szünet után a gyermek felnézett és megkérdezte: „Anya, milyen az a mennyország?” Rengetegen teszik fel ezt a kérdést. Ki tud rá választ adni? Jézus! Hallgasd: „Az én Atyám házában sok hajlék van… elmegyek helyet készíteni a számotokra” (János 14:2). „Milyen a mennyország?” Olyan, mint beköltözni mennyei Atyád házába, melyet külön neked készítettek elő. Nem kell felújítani, nincsenek befejezetlen részek, nem ér csalódás a beköltözés napján.
„Mit fogunk ott csinálni?” Szolgáljuk Istent éjjel és nappal (ld. Jelenések 7:15). „Miféle szolgálat ez?” Angyalokat irányítani, egész városokért felelni. „Felismerjük majd a szeretteinket? A mennyben talán kevesebb lenne az ismeretünk, mint itt a földön? „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.” (1Korinthus 13:12)
„A gyermekeink fiatalok, a szüleink pedig idősek maradnak?” Nem. „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá…” (1János 3:2) Jézushoz, aki 33 évesen távozott a Földről.
„És mi a helyzet a mozgásukban korlátozottakkal?” Hallgasd csak: „...a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk… mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására” (Róma 8:18,23). Joni Eareckson Tada azt mondja: „Halálom után eljön a nagy nap, amikor én, akinek minden végtagja béna, táncolni fogok!” A mennyország csodálatos lesz!
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.