
„…beteljesednek… az Úr szándékai” (Jeremiás 51:29)
Még fájdalmaid, magányod és csalódottságod közben is Isten védőőrizetében vagy. Vele semmi sem „csak úgy magától” történik. A „véletlen” az, amikor Isten úgy dönt, hogy névtelen kíván maradni.
Nézd meg Jónást: Isten Ninivébe küldte, de ő inkább egy ellenkező irányba tartó hajóra szállt. Ezután „csak úgy” kitört a vihar. Kidobták a fedélzetről, egy nagy hal elnyelte, három napra rá kiköpte, és partot érve az első dolog, amit hallott, az volt: „Menj Ninivébe!” Választhatsz a könnyebb és a nehezebb út között, a döntés a tiéd. Egyvalami biztos: Isten tervei beteljesednek.
Egy kislány szaladt, hogy időben odaérjen a vasárnapi iskolába, és közben imádkozott: „Uram, ne hagyd, hogy elkéssek!” Hirtelen megbotlott, elesett és összepiszkolta a ruháját. Miközben feltápászkodott és leporolta magát, így szólt: „Uram, tudod, hogy nem akarok elkésni, nem kell lökdösnöd!”
Néha Isten meglök minket, hogy a) kibillenjünk a megszokott kerékvágásból, vagy b) le tudjuk küzdeni a félelmeinket. Azért teszi, mert ő a főnök. Ő „kezébe vesz, megtör és meggyógyít” azért, hogy véghezvigyük akaratát. A Sátán még soha, egyetlen egyszer sem tudta meghiúsítani Isten tervét. Betegség, szegénység, elhagyatottság, árulás vagy rossz bánásmód… semmi sem történik „csak úgy”. A színfalak mögött mindent Isten irányít. A Róma 8:28 azt mondja nekünk: „…akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál… [Isten] elhatározása szerint” – beleértve azokat a dolgokat is, amiken épp most mész keresztül.
Imádkozz így:
Uram, hadd tudjak mindenért hálát adni! Segíts megértenem, hogy minden, amin ma keresztülmegyek, javamra válhat, vagy évek múlva segíthet valaki másnak! Segíts, hogy növekedjek a kegyelemben, amíg túljutok ezen, és adj hozzá hálás szívet! Köszönöm neked, Uram, a levegőt, amit belélegzek, és hálát adok a legapróbb dolgokért is, melyek körülvesznek. Ámen!
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.