
Megszabadulni a csomagtól
A férjem és én ötvenes éveinkben járunk. Viszonylag rövid ideje, 14 éve vagyunk keresztyének. Rengeteg csomagot hoztunk múltunkból a krisztusi új életünkbe.
Mielőtt találkoztunk, keresztülmentünk egy váláson, s habár a múlt minden sérelmével és fájdalmával elmúlt, a maga különös módján vissza-visszaköszönt. Vállalkozásunk a gazdasági válság satujába került, és családi problémák, betegségek is megkörnyékeztek bennünket.
Drámaian megváltozott az életünk, mivel sok dologban most aratjuk mindazt, amit még Krisztus megismerése előtt vetettünk. A lányunk kisétált az életünkből, a vállalkozásunk bezárt, elveszítettük az otthonunkat és a csőd árnyéka vetült ránk. Csalódottság, keserűség, elutasítottság, harag és félelem együtt hadakoztak ellenünk.
Ám felfedeztük, milyen csodás egy szerető Istent szolgálni, és engedtük az Úr Jézusnak, hogy Ő törődjön a gondjainkkal. Néhányat azonban mégis megtartottunk magunknak.
De Isten mindent lát. Amikor a harag és a félelem megveti a lábát valahol, alig vagy tudatában annak, hogy ott vannak. Az ördög vár, hogy eljöjjön az ő ideje, amikor a legnagyobb támadást mérheti rád. Pont mikor azt hiszed, elbántál már a régi ellenségekkel, feltámadnak, mint valami szörnyek.
„Bízzál az Úrban teljes szívből” (Példabeszédek 3:5), „Keressétek először az ő országát” (Máté 6:33). Isten ezeket az igéket adta nekünk keresztyén utunk kezdetén, és nem ok nélkül. Ó, milyen mélyrehatóan tanulmányoztuk azokat az igéket ott és akkor! A másokba és a világi módszerekbe vetett bizalomnak és az azokra való támaszkodásnak nincs ereje. Amikor támadással álltunk szemben, a múltbéli hatások alapján reagáltunk.
A keresztyénségünk előtti időszakban egy rossz üzleti döntés csődhöz vezetett, és majdnem tönkretette a házasságunkat is. Keresztyén időszakunkban egy rossz üzleti döntés újra visszahozta az összes ellenségünket.
Jött az elutasítás, mert hiányzott a kommunikáció. Beszéljétek át a problémát és imádkozzátok át együtt a helyzetet! Forduljatok másokhoz is tanácsért!
Csalódottság és keserűség alakult ki, mert a régi módszerek nem haltak meg; ketten nem tudnak elbánni 10 000-rel. Ha reményünket az Úrba vetjük, Ő tud adni megoldásokat, melyek túljuttatnak a nehézségeken.
Bizalmatlanság helyett képesnek kellene lennünk, hogy segítséget kérjünk, és Isten szerinti támogatást várjunk egymástól. Tanuld meg tisztelni a Szentlélek bölcsességében meghozott döntéseket!
Az alacsony önértékelés kétségkívül a múlt hozadéka volt. Gondolj a Krisztusban való megigazultságra! Nézz magadra úgy, ahogy Krisztus tekint ránk; a megváltás örököseire.
A haragot az hozta, hogy képtelenek voltunk kezelni az elutasítottságot, a csalódottságot, keserűséget, és az alacsony önértékelést. Az ellenség folyamatosan próbálkozott, hogy ismét bevegye az életünket.
A félelem volt mindennek a gyökere a mélyben; félelem a kudarctól, a válástól, a képmutatástól, félelem attól, hogy csalódást okozunk Istennek.
Elhívásunk ezzel az utasítással jött: „Menj és beszélj népemnek a szeretetemről!” Ez velünk kezdődött. Isten bebizonyította számunkra, hogy ha az Ő tökéletes szeretetében járunk, a félelem elszáll az összes függelékével együtt. A szeretet megértést hoz magával, és a vágyat, hogy Isten szemével lássunk másokat; hogy kritikus, ítélkező és védekező hozzáállás helyett könyörületes szívvel járjunk. Jézus követése segített minden mást a megfelelő sorrendbe tennünk. Előfordul, hogy időnként elrontjuk? Igen, de napról napra gyorsabban és könnyebben visszatalálunk a helyes útra.
Csak ennyit mondhatunk: „Köszönjük, Uram, tökéletes szeretetedet, mely segít és bátorít minket arra, hogy először egymás felé nyúljunk ki, aztán képessé tesz arra, hogy másokat is elérjünk. Valóban csodálatos Isten vagy!”
(Írta: Barbara Edmundson)
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.