
Bátorságra van szükséged?
„AZ IGAZAK PEDIG, MINT AZ IFJÚ OROSZLÁN, BÁTRAK” (PÉLDABESZÉDEK 28:1 Károli)
Rosa Parks-ot, aki elkötelezett keresztény és a polgárjogi mozgalom anyja volt, 1955-ben letartóztatták, mert nem adta át a helyét a buszon egy fehér embernek. Bojkottálások és vérontás következett ezután, míg végül a Legfelsőbb Bíróság a faji megkülönböztetést alkotmányellenesnek nem nyilvánította.
Quiet Strength [Nyugodt erő] című visszaemlékezéseiben Rosa azt írja: „Ha tudjuk, mit kell tennünk, az elűzi a félelmet. Amikor leültem a buszon azon a napon, fogalmam sem volt róla, hogy történelmet írok; csak azon gondolkodtam, hogyan juthatok haza. De eltökéltem magam. Az után, hogy sok éven át a népemet érő rossz bánásmód áldozata voltam, az hogy nem adom át a helyemet – bármilyen következményekkel járjon is ez – nem volt fontos. Nem éreztem semmilyen félelmet… Úgy éreztem az Úr erőt ad, hogy kibírjak bármit, ami előttem áll. Eljött az ideje, hogy valaki felálljon – vagy az én esetemben, hogy leüljön.”
John Knox sírfeliratán ez olvasható: „Itt nyugszik az ember, aki sohasem félt egy porhüvely arcától.” A londoni westminsteri apátságban, Lord Lawrence emlékművén pedig ez áll: „Oly kevéssé félt az emberektől, mert oly nagyon félt Istentől.”
Szeretnéd, hogy rád is így emlékezzenek? Isten Igéje ezt mondja: „az igazak bátrak, akár egy oroszlán” (NKJ). Még ha nem is érzed magad túl bátornak, emlékezz, a bátorság nem a félelem hiánya – hanem az, hogy uralkodni tudsz rajta! Dávid azt mondja: „Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!” (Zsoltárok 27:14). Amikor igaz ügyért küzdesz, és elkötelezted magad Istennek, Ő megadja neked a cselekvéshez szükséges bátorságot. Nyugodtan számíts rá!
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.