
„Még most is mosolygok azon a történeten – meséli Max Lucado –, melyben egy apa a »Miatyánkot« tanította hároméves lányának. A kislány soronként, figyelmesen ismételte apja után a szöveget, majd rákezdett egyedül. Az apa büszkén hallgatta, ahogy a szavakat egyenként, nagy gonddal megformálta, egészen az ima végéig. – Ne vigy minket a kísértésbe – imádkozott a kislány –, de szabadíts meg a gombóctól.”19
Milyen találó! Napjainkban annyi minden miatt érezhetjük úgy, hogy „gombóc” van a torkunkban és a gyomrunkban. Aki keres, talál rá okot, hogy miért aggódjon, a békességre azonban így nem fog rálelni.
Ez a görcsös érzés – az aggodalom – nagyon sok kárt tud okozni, nem véletlenül szólít fel a Biblia arra, hogy ne tegyük. Nemcsak megfoszt a nyugalmunktól, de az egészségünket is elveszi. Tudtad, hogy az aggódás szó szerint képes megrövidíteni az életedet? Dr. Becca Levy, a Yale Egyetem professzora egy felmérésben megállapította, hogy az optimista emberek tovább élnek azoknál, akik folyton aggódnak. Egy hollandiai kutatás során azt találták, hogy a pozitív életszemléletű embereknek egészségesebb a szívük, mint azoknak, akik negatívan látják az életet.20
Az aggodalom gyengíti az immunrendszert, árt a szív egészségének, és még számos negatív hatása ismert.21 Kell ez nekünk? „Gombócból” is megárt a sok, pláne az ilyen fajtából!
Intsünk hát búcsút az aggódásnak – imádság által!
Az ima a legjobb görcsoldó!
„Semmiért ne aggódjatok, inkább mindenért imádkozzatok – írja Pál. – Mondjátok el Istennek, hogy mire van szükségetek, és adjatok Neki hálát mindenért, amit tett. Ha ezt teszitek, megtapasztaljátok Isten békéjét” (Filippi 4:6–7 NLT). A békesség az imádkozó szívben terem. Figyeld meg a sorrendet: előbb az imádság, utána a békesség. Akármiről legyen is szó, ha nem imádkozol érte, akkor nagy valószínűséggel aggódsz miatta.
Isten azt mondta, bármiért imádkozhatunk. A mindenben minden benne van. Még az is, amiről talán senkinek sem mertél eddig beszélni; vagy épp ellenkezőleg, már mindenkinek elpanaszoltad, kivéve Istennek.
„Most már csak imádkozni tudok” – szoktuk mondani. Milyen kár, hogy szerepel a mondatban a „csak” szócska! Az ima nem a legkevesebb, hanem a legtöbb, amit tehetsz.
Imádságaid
Miért tekintenél tovább utolsó szalmaszálként az imára? Legyen ezentúl a legelső kapaszkodód!
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.