
„…Isten békessége… meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat…” (Filippi 4:7)
Három dolog folyamatosan a békességünk ellen tör:
Ha azon rágódsz, amid nincs, akkor nem élvezed azt, amit Isten már megadott neked. A Biblia azt mondja: „…semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele” (1Timóteus 6:7–8). Vajon a megelégedettség azt jelenti, hogy nem tűzünk ki célokat és nem törekszünk magasabbra? Azt jelenti, hogy nem élvezzük a kellemes dolgokat? Nem, ez csak azt jelenti, hogy nem hagyjuk, hogy mindezek a kellemes dolgok „birtokba vegyenek” minket. Pál azt írja: „…én megtanultam, hogy bármilyen körülmények között elégedett legyek (Filippi 4:11). Pál tökélyre fejlesztette annak művészetét, hogy élvezni tudja, bármi is jön, úgy, hogy megtanulta ezt mondani: „Ez nem lényeges. Enélkül is tudok élni.” Jó dolog célokat kitűzni, de ne koncentrálj olyan erősen a végső eredményre, hanem tanulj meg örvendezni az Úrban útközben!
Nem vonjuk kétségbe Istent szándékosan, de az aggódással ezt tesszük. Jézus azt mondja: „Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?” (Máté 6:27). Mikor volt olyan, hogy az aggódásoddal megoldottál egyetlenegy problémát is? Képzeld el, hogy valaki azt mondja neked, „túl sok volt az e havi számlám, ezért úgy döntöttem, hogy kiaggódom magam az adósságból. És tudod, működött! Néhány álmatlan éjszaka, egy napnyi kéztördelés; kiabáltam a gyerekekkel, bevettem néhány nyugtatót – és dicsőség az aggódásnak! –, a pénz megjelent a számlámon.” Az aggódás nem változtat meg semmit.
Figyeld meg a Szentírást: „Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik” (Ézsaiás 26:3). „Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely nem inog, hanem örökre megáll” (Zsoltárok 125:1).
A panaszkodás pillanatnyi kielégülést ad önző természetednek, de semmin sem változtat. Dr. Dale A. Robbins írja: „Ha a hívők panaszkodnak, azzal azt az Urat vádolják, akire rábízták az életüket, és ő hallja, ha ellene zúgolódunk.” Amikor nehéz időkön mégy át, ne a panaszkodásban keresd a megoldást! Dicsőítsd Istent bármi is történik! „Mindenben hálákat adjatok” (1Thesszalonika 5:18 Károli). A hálaadás a panaszkodás ellenkezője, kifejezi, hogy értékeljük mindazt, amit Isten tett értünk, és amit ígér, hogy tenni fog, és azt mutatja, hogy bízunk abban, hogy ő kézben tartja a dolgokat.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.
Tizennégy évesen új iskolába került. Az utolsó padba ült, hogy senki se vegye észre.
Isten először elhív, aztán, ha engedelmesen elindulsz, lépésről lépésre kijelenti neked akaratát.


Füvezéssel kezdtem, végül a heroinnál kötöttem ki… és hajléktalan lettem… Azt gondoltam, hogy ennél már az is jobb, ha meghalok. Istennek viszont más terve volt.