Biblia egy év alatt

A próféta vigasztalja Bárúkot

45 Ezt az igét mondta Jeremiás próféta Bárúknak, Nérijjá fiának, amikor leírta egy könyvbe Jeremiás beszédeit az ő diktálása nyomán, Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:
² Az ÚR, Izráel Istene, ezt mondja rólad, Bárúk: ³ Te így beszélsz: Jaj nekem, mert az ÚR kínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba, nem találok nyugalmat!
⁴ Ezt feleld neki: Így szól az ÚR: Nézd csak, amit építettem, azt most romba döntöm, és amit ültettem, most kigyomlálom az egész országban. ⁵ És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az ÚR –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy.

Jövendölések idegen népek ellen

46 Az ÚR igéje, amely Jeremiás prófétához szólt a népekről:

Az egyiptomiak veresége Karkemisnél

² Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében: ³ Készítsétek a pajzsot és a vértet: induljatok a harcba! ⁴ Nyergeljétek a lovakat, üljetek föl, lovasok! Álljatok sorba sisakban, fenjétek a lándzsákat, öltsetek páncélt! ⁵ De mit látok? Megrettennek, meghátrálnak, vitézeiket leverik, hanyatt-homlok menekülnek, vissza se néznek! Iszonyat mindenütt – így szól az ÚR. ⁶ Nem futhat el a gyors, a vitéz sem menekülhet meg. Megbotlanak és elesnek északon az Eufrátesz folyó mellett. ⁷ Ki az, aki árad, mint a Nílus, vizei zúgnak, mint a folyamok? ⁸ Egyiptom árad, mint a Nílus, vizei zúgnak, mint a folyamok. Ezt mondta: Elárasztom, elborítom a földet, városokat pusztítok el lakosaikkal együtt! ⁹ Vágtassatok, lovak, robogjatok, harci kocsik, vonuljanak ki a vitézek, pajzzsal fölszerelt etiópok és pútiak és íjjal fölszerelt lúdiak! ¹⁰ De az a nap az Úré, a Seregek URáé; bosszúállás napja, bosszút áll ellenségein. Pusztít a fegyver, amíg csak bírja, csurog róla a vér. Az ÚRnak, a Seregek URának véresáldozata ez észak földjén, az Eufrátesz folyónál. ¹¹ Menj Gileádba, és vegyél balzsamot, Egyiptom szűz leánya! Hiába a sok orvosság, számodra nincsen gyógyulás! ¹² Hallják gyalázatodat a népek, jajgatásod betölti a földet, mert egyik vitéz a másikba botlik, és elesnek együtt mindketten.

Jövendölés Egyiptom elfoglalásáról

¹³ Ezt az igét jelentette ki az ÚR Jeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és megveri Egyiptomot: ¹⁴ Mondjátok el Egyiptomban, hirdessétek Migdólban, hirdessétek Nófban és Tahpanhészban! Ezt mondjátok: Állj elő, légy erős, mert fegyver pusztít körülötted! ¹⁵ Miért menekül Ápisz, a te hatalmas istened? Nem tudott ellenállni, mert elkergette az ÚR! ¹⁶ Sokan megtántorodtak, egymásra hullottak. Akkor ezt mondták: Jöjjetek, térjünk vissza népünkhöz, szülőföldünkre a gyilkos fegyver elől! ¹⁷ A fáraót, Egyiptom királyát szájhősnek nevezik, aki elmulasztotta az alkalmat. ¹⁸ Életemre mondom – így szól a Király, akinek Seregek URa a neve –: Oly bizonyosan bekövetkezik ez, ahogyan a Tábór ott áll a hegyek között, és a Karmel belenyúlik a tengerbe. ¹⁹ Készítsd a holmidat, mert fogságba mégy, Egyiptom lakossága! Mert pusztasággá lesz Nóf, tűzvész miatt válik lakatlanná. ²⁰ Szépséges üszőborjú Egyiptom, de bögöly száll rá északról. ²¹ Zsoldosai is olyanok benne, mint a hizlalt bikaborjúk; de még ők is megfordulnak, elfutnak mind, meg sem állnak, ha eljön rájuk a veszedelem napja, büntetésük ideje. ²² Kígyó sziszegése hangzik, mert haderővel jönnek, és fejszékkel mennek neki, mint a favágók. ²³ Kivágják erdejét – így szól az ÚR –, noha áthatolhatatlan. Mert többen vannak, mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok. ²⁴ Megszégyenül Egyiptom leánya; északi nép kezébe kerül.

²⁵ Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Csapással sújtom Ámón istent Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak. ²⁶ Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan – így szól az ÚR.

Vigasztalás Izráel számára

²⁷ De te ne félj, szolgám, Jákób, és ne rettegj, Izráel! Mert én hazasegítelek a messzeségből, gyermekeidet a fogság földjéről. Visszatér Jákób, és békében lesz, gondtalanul él, nem háborgatja senki. ²⁸ Ne félj, szolgám, Jákób – így szól az ÚR –, mert én veled leszek! Véget vetek minden népnek, akik közé szétszórtalak, de neked nem vetek véget. Megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Jövendölés a filiszteusokról

47 Így szólt az ÚR igéje Jeremiás prófétához a filiszteusokról, mielőtt a fáraó megverte Gázát. ² Ezt mondja az ÚR: Víz indul el észak felől, áradó folyóvá duzzad, elárasztja az országot és a benne élőket, a városokat és a bennük lakókat. Az emberek segítségért kiáltanak, jajgat az ország minden lakója. ³ Mert csattognak a mének patái, dübörögnek a harci kocsik, robognak a kerekei. Az apák még fiaikkal sem törődnek, mert erejük odalett, ⁴ mert eljön az a nap, amely elpusztít minden filiszteust, kiirtja Tírusz és Szidón utolsó segítőit is. Elpusztítja az ÚR a filiszteusokat, a Kaftór szigetéről valók utódait. ⁵ Kopaszra nyiratkoznak Gázában, elnémulnak Askelónban. Völgyüknek maradék népe, még meddig vagdosod magad? ⁶ Jaj, ÚRnak kardja, meddig nem nyugszol meg? Húzódj vissza hüvelyedbe, csillapodj, maradj veszteg! ⁷ Hogyan maradhatna nyugton? Hiszen az ÚR parancsolta Askelónhoz, a tengerpart ellen ő rendelte ki.

Jövendölés Móábról

48 Móábról ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Jaj Nebónak, mert elpusztul! Kirjátajim megszégyenül, elfoglalják, Miszgáb megszégyenül, összezúzzák. ² Odavan már Móáb dicsősége, Hesbónban gonosz tervet szőnek ellene: Gyertek, irtsuk ki a népek közül! Te is elnémulsz, Madmén, utolér a fegyver! ³ Kiáltás hangzik Hórónajimból a pusztulás és nagy romlás miatt. ⁴ Összeomlott Móáb, kiáltásuk Cóarig hangzik. ⁵ Zokogva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim lejtőjén jajkiáltás hangzik az ellenség pusztítása miatt. ⁶ Meneküljetek, mentsétek az életeteket, és legyetek olyanok, mint bokor a pusztában! ⁷ Mivel alkotásaidban és kincseidben bíztál, téged is elfoglalnak. Kemós fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt. ⁸ Eljön a pusztító minden város ellen, egy város sem menekül meg. Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík, ahogyan megmondta az ÚR. ⁹ Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállhasson, mert városai pusztasággá lesznek, senki sem lakik bennük. ¹⁰ Átkozott, aki az ÚR dolgát hanyagul végzi, átkozott, aki kíméli kardját a vértől!

Móábot veszedelem fenyegeti

¹¹ Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és csak pihent, mint seprőjén a bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt meg a zamata, illata sem változott.
¹² De jön már az az idő – így szól az ÚR –, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik. ¹³ Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott. ¹⁴ Hogyan mondhatjátok: Vitézek vagyunk, és harcra termett erős férfiak? ¹⁵ Elpusztul Móáb, városait megszállják, válogatott ifjai vágóhídra kerülnek! – így szól a Király, akinek Seregek URa a neve. ¹⁶ Közeledik Móáb veszte, nagyon gyorsan eléri romlása. ¹⁷ Szánakozzatok rajta, kik körülötte laktok, mindenki, aki ismeri nevét! Mondjátok: Jaj, de összetört az erős bot, az ékes pálca! ¹⁸ Szállj le dicsőségedből, ülj a porba, Díbón lakossága, mert Móáb pusztítója fölvonult ellened, lerombolja erődjeidet! ¹⁹ Állj ki az útra, nézz körül, Aróér lakossága! Kérdezd a futva menekülőt: Mondd, mi történt? ²⁰ Megszégyenült Móáb, összezúzták! Jajgassatok és kiáltsatok, hirdessétek az Arnón mellett, hogy elpusztult Móáb!

²¹ Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra, ²² Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra, ²³ Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra, ²⁴ Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol. ²⁵ Letörték Móáb szarvát, és karját összezúzták! – így szól az ÚR.

A gőgös Móáb megalázása

²⁶ Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az ÚRral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is! ²⁷ Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed! ²⁸ Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklán, Móáb lakosai! Legyetek olyanok, mint a galamb, amely a barlangok nyílásában fészkel! ²⁹ Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, büszke és dölyfös, fennhéjázó és kevély szívű. ³⁰ Tudom, hogy milyen féktelen – így szól az ÚR –, hazug a fecsegése, hamisak a tettei. ³¹ Ezért jajgatok Móáb miatt, sóhajtozom egész Móábért, sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért. ³² Jobban siratlak, mint Jazért, Szibmá szőlője! Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak, Jazérig elértek, de gyümölcsszedésedre és szüretedre rátört a pusztító! ³³ Odalett az öröm és a vigadozás Móáb földjéről és kertjeiből. A sajtóból kifogyott a bor, nem taposnak kurjongatva, nem is hallatszik kurjantás.

³⁴ Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóartól Hórónajimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak. ³⁵ Elpusztítom Móábban – így szól az ÚR –, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez. ³⁶ Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett. ³⁷ Minden fej kopaszra nyírva, minden szakáll levágva, minden kéz összevagdosva, minden derékon zsákruha. ³⁸ Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek – így szól az ÚR. ³⁹ Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai.
⁴⁰ Ezt mondja az ÚR: Lecsap Móábra, mint a sas, kiterjesztett szárnnyal. ⁴¹ Elfoglalja a városokat, beveszi a várakat. Olyan lesz azon a napon Móáb vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszonyé. ⁴² Elpusztul Móáb, nem lesz többé, mert felfuvalkodott az ÚRral szemben. ⁴³ Rettegés, verem és csapda fenyeget téged, Móáb lakossága – így szól az ÚR. ⁴⁴ Aki a rettegés miatt menekül, verembe esik, és aki feljön a veremből, azt a csapda fogja meg, mert elhozom Móábra a büntetés esztendejét! – így szól az ÚR. ⁴⁵ Hesbón árnyékában kimerülten megállnak, akik menekülnek. De tűz csap ki Hesbónból, és láng Szíhón palotájából, megégeti Móáb halántékát és a lármázók koponyáját. ⁴⁶ Jaj neked, Móáb! Elpusztul Kemós népe, mert fiaidat fogságba viszik, és leányaidat rabságba. ⁴⁷ De majd jóra fordítom Móáb sorsát az utolsó napokban – így szól az ÚR.
Eddig tart Móáb ítélete.